Sokáig gondolkoztam azon, vajon írjak-e egy rövidebb vagy hosszabb esszét erről. Egyrészt bennem van még az érzés, hogy régebben én sem tudtam erre a választ. Sőt! Azt sem tudtam mibe kerül egy kutya és miért? Miért is várjuk el, mi tenyésztők, hogy a másik oldalon mindenki tudja mennyibe kerül egy kutya? Meg úgy egyáltalán. Sosem tanította senki, sosem mondta el senki, hogy a kutyavásárlásnak is van protokollja. Azt meg aztán végképp nem, hogy minden tenyésztőnél más az elvárt folyamat és mindenki másra érzékeny.

Nos, itt vagyunk mi, akiknek szíve-lelke benne van, együtt lélegzünk a kutyáinkkal és ahogy elnézem őket, itt aztán nem is tudom ki az Úr a háznál. (Dehogynem, van falkavezér, István, de mikor előbb veszek a kutyáknak vitamint, mint magamnak, akkor egyeseknek összeszalad a szemöldökük a patikában, nekem meg mosolyra a szám)

Aztán ott a másik oldal, talán te, kérlek ne vedd zokon, hogy most tegezni foglak, kedves olvasó, aki nagyon szeretne venni egy kutyát.

Az internet, a közösségi oldalak, egyéb csatornák, valahogy felpörgették a kommunikációt. Idősebb, tapasztaltabb tenyésztő társaink még könnyes szemmel, nosztalgiázva idézik fel, hogy valamikor még papíron, klasszikus levelet kellett írni, ha valaki kutyát akart venni. Most pedig itt van a modern kor ezer eszköze és sokan a legjobb szándék mellett is esetlenül használjuk, megbántva egymást ezzel a gyorsasággal.

Szia, Ára?

Szia, ára?

Szia,ára? Kedves olvasó, ez kérlek olyan, mint olaj a tűzre. Ez az a kezdet, amitől minden tenyésztő egységesen horkan fel és kikéri magának. Mégis mi? Mégis mit szeretne a másik? Mégis melyik? Mégis tudja mi munkánk fekszik egy ilyen kiskutyában? S a legtöbben itt le is zárják a beszélgetést, pedig lehet, hogy épp a legjobb szándékkal, de valahogy mégis ez került kezdésként a képernyőre, aztán nézünk bután, mekkora bunkó a másik, nem is válaszol! Megsértődött. Nehéz egy ilyen kezdetre válaszolni és a tenyésztők többsége bele is fáradt, így ez a kezdet legtöbbször tényleg válasz nélkül marad. Ugyanakkor mi, szeretünk levelet kapni! Szeretjük, ha érdeklődnek a kutyáinkról. Szeretjük, ha valódi kérdések érkeznek.

De mit kérdezzünk a tenyésztőtől…

Great Sage Kerri – Léna

Akkor kezdjük az elején!

A világ egyik legjobb dolga, ha lesz egy kiskutyád. Őszintén mondom. Nem lehet megszokni az érzést, minden kiskutya más és fel kell rá készülni.

S hol van az eleje? Ott, amikor a fejedben és a szívedben megérik a gondolat, hogy szeretnél egy kutyát. Ne állj meg itt! Álmodd tovább! Milyen legyen az a kutya? Mekkora legyen, ha felnő? Egész apró, hogy mindenhová magaddal vihesd? Hatalmas, hiszen nincs is jobb érzés, mint belefúrni a nagy bundájába a fejed? Dolgozni szeretnél vele? Mennyi időt tudsz a kutyára szánni naponta? Képes vagy beilleszteni a napirendedbe naponta több óra sétát? Kinn lenne a kertben vagy a vágyad egy igazi kanapé-kutya? Hosszú vagy rövidszőrű legyen? Van időd és kedved sokat fésülni a bundát? Hogyan telnének együtt a napjaitok?

Simon Szépe Kata

Egy csomó kérdés és a végtelenségig lehetne folytatni a sort. Szóval ha már tudod mit szeretnél, kezdj el fajtát keresni. (Ha ezt olvasod, akkor valahogy már eljutottál a Szentbernáthegyi fajtához és minket a te sztorid is érdekel, osszd meg hozzászólásban, hogy más is olvashassa!)

Hogyan válasszak fajtát?

Ez jó kérdés, ugye? Ha választottál egy (vagy több) fajtát, nézz utána az interneten! Olvass róla cikkeket, sőt! az FCI fajtasztenderdet elolvasni sem bűn. Aztán jó sok infóval felvértezve, látogass ki egy kutyakiállításra és keresd meg a fajta tenyésztőit. Biztosan találsz tenyésztőt, (hacsak nem a meseszép Otterhund a vágyad, mert belőle olyan kevés van, hogy tenyésztőt is csak az Egyesült Királyságban találsz és onnan kutyát venni… hívj meg, ha sikerült, nagyon szeretném látni) szóval beszélgess! Kérdezd meg a fajtáról! Mivel utána néztél így biztosan ezer meg egy kérdésed lesz, tedd fel bátran! Sosincs buta kérdés, csak hülye válasz… ezt ne felejtsd el.

Hogyan válasszak tenyésztőt?

Most ide azt kéne írjam, hogy válassz minket! De nem ezt ajánlom. Inkább beszélgess, ismerkedj és légy körültekintő!

Az első és legfontosabb, hogy megismerd ki a tenyésztő! Itt kéne írnom a szaporítókról, akik célja sokkal kevésbé nemes, mint a tenyésztőké és a vásárlásnak sokszor sírás a vége.

A varázsgömb. Mindenre is(!) tudja a választ!

Kellene adjak a kezedbe egy varázsgömböt, hogy meglásd benne ki a tenyésztő és ki a szaporító, ugye? Néha nekem is jól jönne egy ilyen gömb, kész mázli, hogy rendelhető, viszont a távol-keleti verzió nem éppen megbízható. Amire viszont varázsgömb nélkül is tudsz figyelni:

  • A tenyésztő nagyon jól ismeri a fajtát, ismeri az örökletes betegségeket és a fajta hibáit. Azon dolgozik, hogy a következő generáció egészségesebb, szebb, ügyesebb, egyszerűen jobb legyen és megközelítse az FCI fajtastandard tökéletességét. Van-e tökéletes kutya? Pont úgy, mint ember. Van majdnem tökéletes, de mindenképp egészséges. Maximum egy vagy két fajtával tud ilyen alaposan foglalkozni, ezt ne feledd! A tenyésztőnek is 24 óra egy nap, nem több.
  • A tenyésztő felelősen gondolkozik, a fajta szeretete motiválja és az, hogy jobb, egészségesebb utódok szülessenek és ezzel a fajta egyedállományát jobbá tegye. Csak egészséges egyedeket von be a tenyésztésbe és ebből nem enged. Makacs fajta 🙂
  • Tenyésztési terv. Milyen jól hangzik, nem? A tenyésztési terv nem szokott könyv formát ölteni, de a tenyésztő tudja, hogy milyen párosításokat tervez. Hosszasan keresi a megfelelő párt kutyáinak és alaposan megnézi kit fedez a gyönyörű fedezőkanja. A tervezés része, hogy a tenyészet kutyáinak mikor végezteti el az egészségügyi szűréseit és ez mindenképp megelőzi a fedeztetést. Mert ugye szeretnénk tudni, hogy a szülők egészségesek és milyen alomra számítunk? Még így is becsúszhat egy-egy recesszív hordozó génből probléma, de az esélye ennek – a szűrésekkel – drasztikusan csökken. A tenyésztők egy szukával kettő, de háromnál semmiképp sem terveznek több almot. Mivel ilyen kevés számú a lehetőség, így rendszerint ugyanazt a párosítást kétszer nem hozzák le, hanem újakat terveznek be. Miért “csak” kettő, maximum három fedeztetés van a tenyésztő tervében? Szentbernáthegyi kutyáink nagytestűek és a felnőttkort kétévesen érik el. Az első fedeztetést célszerű kétéves kora körülre tervezni. Ha sikeres, akkor kiskutyák születnek és egyszerre akár 3-10 kölyök is. Tíz kölyök! El tudod képzelni mennyire megviseli a szuka szervezetét? Nos, a tenyésztő ezután biztosan hagyja pihenni a kutyát és nem fedezteti be a következő tüzelésnél. Így a pihenés után a kutya már három és négyéves közti, lehozza a második almot, mely után újra pihenés következik. Mire a harmadik alom lehetségessé válik, a kutyus már öt és fél éves, majdnem hat. Csak akkor vág bele újabb alomba, ha valami extra különleges párosításra van terve és lehetősége is. Hétévesen kutyáink már veteránok. A szukák már nem szülnek, csak igyekszünk kondiban tartani őket. A legnagyobb szeretettel.
  • Mivel nem kutyagyártás folyik klasszikus gyártósoron, így a tenyésztő megválogatja kinek ad el kutyát és azt is jól megnézi kinek fedez. Fontos, hogy milyen családhoz kerül a kiskutya és igyekszik nyomon követni sorsukat. Ez nagyon fontos mindenkinek. A tenyésztőnek visszajelzés a munkájáról, a család pedig könnyen kaphat segítséget (táplálkozás, egészségvédelem), tanácsot, ha szüksége van rá, mindig a tudásának és tapasztalatának legjavát adja tovább. Ez nagyon értékes plusz a rendszeres állatorvosi kapcsolattartás mellett. Felelősséget vállal a nála született kutyákért. Azokért is, akik otthon teszik szebbé a családok mindennapjait és azokért is, akik hazai és nemzetközi kiállításokon érnek el jobbnál is jobb eredményeket. Ugyanakkor fedeztetést akkor vállal, ha tetszik neki a szuka, megnézte a törzskönyvét (és még mindig tetszik), a kutya rendelkezik tenyészszemlén szerzett tenyészthető minősítéssel és az egészségügyi szűréseinek eredményei alapján is ígéretes kölykök várhatóak. Szóval megnézi mihez, kihez adja a nevét, arcát és kutyáját.
  • A tenyésztő rendszerint szerződést köt a vevővel és bizony nem ritka, hogy számlát is ad, mivel úgy működik, mint bármely más típusú vállalkozás. A kiskutya chippel ellátott, korának megfelelő oltásokkal (és többszöri féregtelenítésen túl) és származási lappal, azaz törzskönyvvel rendelkezik. Ez a alap. Ha kutyát vásárolsz, ne érd be kevesebbel. Pénzt adsz érte – tudd mit vettél! Ha törzskönyv nélkül kínálnak neked Szentbernáthegyi kutyát, legalább jusson eszedbe: semmire sincs garancia és az nem lehet fajtatiszta egyed, csak fajtajellegű. Telefonból is beéred egy olyasmivel, csak körte van rajta és majdnem ugyanolyan? Ugye nem… Légy igényes most is, hiszen itt is ugyanúgy vásárolsz!
  • A tenyésztő belföldön és lehetőség szerint külföldön is megméretteti kutyáit nemzeti, nemzetközi és fajtaspecifikus kiállításokon egyaránt. Az itt szerzett címek a tenyésztő és a tulajdonosok munkájának eredménye is. Te is szeretnél részt venni? Hidd el, ennek semmi akadálya! A tenyésztő örömmel fog segíteni, hogy bemutasd kutyád te is a legközelebbi kiállításon! Tulajdonosként részvenni a tenyésztőd tenyészcsoportbeli részvételén és nyerni – fantasztikus érzés! Ha pedig öt gyönyörű Szentbernáthegyi fut a ringben – minden szempár rájuk tapad, ezt elhiheted!
  • Amint látod, a tenyésztő egy meghatározott, tervezett úton halad előre, amely tele van buktatókkal, nehézségekkel, de ugyanakkor rengeteg örömmel és csodálatos együtt töltött idővel.

Tudom, röviden kell adnom segítséget, hogy felismerd a klasszikus szaporítókat és a nem klasszikusakat is és ugye varázsgömbünk még mindig nincs… Ez cseppet sem rózsaszín boldogság és derű.

A problémát a gyökerétől kell megoldani! Mindenki tehet egy lépést! (Fotó: pixabay)

A klasszikus szaporítókat egyszerűen nem érdekli a fajta jobbá tétele, ennél sokkal egyszerűbb céljuk van. A lehető legkevesebb költséggel, a lehető legtöbb pénzt begyűjteni a kiskutyákból. Tenyésztési tervük nincs, sosem hallottak róla, inkább bevételi tervük van, mennyi bevételt szeretnének elérni. (Költségtervük a nullához közelítsen, ezt sem tervezik) Ismerik a fajtát, de eszük ágában sincs szűrésekre járni a kutyákkal (egy diszplázia szűrés ára ötven és százötvenezer forint közt mozog) és ezzel együtt sosem gondolkozik azon, mi lesz a fajával tíz év múlva. A szukák fiatalon, akár egy évesen elkezdenek szülni és nincs pihenő. Szülnek, amíg csak tudnak. Nehéz leírni, de a kihasznált, már szülni képtelen szukák sokszor az utcán, gyepmesteri telepen vagy kalandos utakon menhelyen végzik. Nem foglalkozik azzal, hogy hová kerülnek a kölykök, gyakran kutyakereskedőknél kötnek ki, akik messzi országokba viszik az olcsó szaporulatot. A kiállítások nettó pénzkidobás, kit érdekel bárki véleménye? Tenyészszemléről ugyanez a vélemény. Származási lap, chip, oltások – ez már nem fér bele az “árba”. Ugye elég ennyi?

A szaporító célja

A nem klasszikus szaporítók az eltévelyedett tenyésztők közül kerülnek ki. Olyan rossz ezt kimondani, de megtapasztaltuk, így inkább megosztom. Ő az, aki elvesztette a hitét. Van kennelneve, de már csak szülőgépei vannak. Valaha volt igénye arra, hogy egészséges kutyákat tenyésszen, de elvesztette a motivációját és most már a pénz lett a célja és nem az eszköze, hogy elérje céljait. Ad törzskönyvet is, ha kéred (itt a kulcsszó, emlékszel? a fajtatiszta kutyával együtt jár a származási lap is!), a szülőknek semmiféle eredménye nincs, bár nem kezdő a szakmában. Évente kettő, három esetleg több almot is csinál, szinte mindig van nála elérhető kiskutya, sosem kell várni. A tenyésztési terve, a “hozzunk ki legtöbbet abból, ami van” elven alapszik és ismétli a párosításokat (hát’ a múltkor is bejött, milyen gyorsan elfogytak a kiskutyák) Mivel ad törzskönyvet, így magasabb áron árul – a jófogáson és a közösségi felületeken. Rendszerint nem tart fenn weboldalt, vagy nagyon rég nem frissítette és a közösségi oldalakon elképesztő “lufi” hirdetéseket tesz közzé. Hatalmas szavak, “mesék”, sztorik – valódi tartalom nélkül. Ha rákérdezel a kiskutya szüleire – nem kapsz választ, vagy homályos választ kapsz. Ha egy barátod felhívja és ugyanarról érdeklődik, könnyen megesik, hogy más választ kap.

Most, hogy már vannak a fejedben kérdések, írd össze és sose felejts el kérdezni! Nekünk is megírhatod itt, hozzászólásként, igyekszünk hamar válaszolni.

Kérdések?

De mégis, mibe kerül egy kutya?

Már említettem, hogy a rendes tenyésztő tulajdonképp úgy működik, mint egy vállalkozás. Ha engem kérdezel, akkor nagyon sokáig igényel befektetést, magasak a költségek és az anyagi megtérülés rendkívül lassú. Viszont az öröm! A boldogság érzése! Az azonnali. Ezért csináljuk. Ha neked is van vállalkozásod, vagy egy kisebb vállalkozásban dolgozol, akkor nem idegen számodra sem, az üzleti terv fogalma. Megpróbáltam neked levezetni, a kezdetektől és félretenni a beruházások költségeit.

A tudatos tervezés fontos!

Először is kell két kutya. Emlős állat, egy kan és egy szukára van szükségünk. (Azt az extrát, hogy mással befedeztetem a szukámat, most tegyük félre, maradjunk az alap esetnél). Egy törzskönyves, megbízható helyről származó kölyök ára kb 250 000 – 300 000 forint. Nem húszezer és nem ötvenezer a “jófogásról”, mert az egy dolog biztosan nem lesz tenyésztési szempontból: Jó fogás.

A törzskönyv nem drága dolog és ezt kapjuk is a kölyökkel – lsd fentebb – s mivel a tenyésztőnk tisztességes, így az oltási programja is a korának megfelelő. Ennek ellenére és emellett, azért elvisszük az állatorvoshoz, aki megnézi, hogy tényleg egészséges – közösségbe mehet, nem lesz mindenki azonnal bolhás. Szóval nem a törzsköny drága (6000 HUF), hanem, ami mögötte van. A kölyök szülei és felmenői, azok eredményei, de ezek most nem minket terhelnek, már a tenyésztőnk megfizette, örülünk és megköszönjük a munkáját.

Mi mindent látunk a törzskönyben?

Benne van a kutya neve, adatai és chip száma, a tenyésztő neve elérhetőségei, valamint rengeteg adat a kiskutyánk családfájáról. Ez egy nagyon izgalmas dolog, ha először fogsz a kezedbe törzskönyvet. Az interneten ma már rengeteg elektronikus adatbázis létezik és lelkes amatőrök és profi tenyésztők rögzítik a kutyák adatait, eredményeit világszerte. Szóval egy kis keresés és megtalálod új kedvenced közelebbi és távolabbi rokonait. Mai napság újabb adattal egészült ki a származási lap, megjelentek rajtuk a különféle egészségügyi szűrések eredményei. Szentbernáthegyi fajtánál a könyök -, térd-, váll-, és csípődiszplázia szűrés eredményei. Amikor mi veszünk kutyát, akkor – miután megtekintettük a kiskutyát – mindig a legérdekesebb a törzskönyv és ízekre szedjük. Milyen színűek voltak a felmenők, találunk-e képeket róluk (rendszerint igen), milyen eredményesek voltak, találunk-e valami furcsaságot vagy kizáró tényezőt, ami miatt már ebben a pillanatban kizárnánk a tenyésztésből.

A törzskönyv rengeteg személyes adatot tartalmaz, így azt nem töltjük fel, de minden kutyánk családfája a saját oldalán elérhető, a Kutyáink menüpont alatt

Mindenki egészséges, gyönyörű, fajtatiszta Szentbernáthegyi kutyára vágyik, ugye? Nos, ezt, ahogyan minden minőségi kutyát, meg kell fizetnünk. Azt mondják sokan, hogy a törzskönyv csak egy papír. Igazuk van. Tényleg egy papír. Viszont egyáltalán nem mindegy mi van mögötte és sose feledd, lehetőséged van megnézni a kiskutya teljes családfáját. Maga a törzskönyv, nem garancia arra, hogy szuper-kutyánk lesz. De ha utána nézünk, akkor jó eséllyel látható mire számíthatunk. Ha a szülők gyönyörűek, egészségesek és eredményesek, akkor igen jó eséllyel a kiskutyánk is jó génállománnyal indul útnak. Figyelni kell a növekedésére, az etetésére, a jólétére és akkor minden esélyünk megvan a sikerre.

A valódi, minőségi tenyésztés egy drága hobbi. Sokan gondolják, hogy ebből fognak meggazdagodni és nekik is menne, csak össze kell dobni két kutyát, de ez nem így van. Az általunk ismert tenyésztők mindegyike dolgozik és egyéb forrásból teremti elő a tenyésztéshez szükséges pénzt. Szerelmesek. Nem lehet őket megváltoztatni, és nem is akarjuk. Szerelmesek a fajtába és hivatástudatuk van. Ezzel pedig nem lehet vitatkozni.

Szóval van két kutyánk, az egyszerűség kedvéért egy kan és egy szuka, átlagos áron, forintért vettük őket – nem importáltuk messzi országból, csak két korrekt kutya, átlagos felmenőkkel, átlagos törzskönyvvel, innen a közelből. (Létezik Prémium törzskönyv, ami kap itthon egy szép hologrammos matricát, azt jelzi mindenkinek, hogy a kiskutya szülei győztesek és kiállításokon, több bírónál bizonyultak fajtájuk legjobbjának és champion címet szereztek).

Van két kutyánk és gyorsan elköltöttünk 500 000 forintot.

Ezt a két kutyust fel kell nevelni. Amíg kicsik, addig kevesebbet esznek, de villámgyorsan elérnek a napi 1000-1200 gramm tápig. Ennyit esznek. Egy zsákban 20 kiló táp van, így kevesebb, mint egy hónapra elég. Ketten megesznek 3 zsák tápot havonta. Mivel tenyésztők vagyunk és jó a kapcsolatunk, szerződésünk a táp forgalmazójával, így prémium tápot etetünk, amiből 17 000 forint egy zsák. Szóval ketten, havonta megesznek 51 000 ft tápot. Nem adunk hozzá most semmit, se vitamint, se halolajat, se izületvédő zöldkagylóport, maradjunk a tápnál. Kétéves korukra megettek, ha 3 hónaposan hoztuk el őket: 1 071 000 ft tápot. Még csak ott tartunk, hogy vettünk két kutyát és megetettük őket – 1 571 000 ft.

Na most ez a vödör félig tele vagy félig üres?

Két kutyusunk oltási programja sosem ér véget és időnként el kell menni az orvoshoz, védekezni kell a külső és belső paraziták ellen is. Számoljunk erre évente 100 000 forintot és akkor nagyon szűkmarkúan, spórolósan számoltam. Két év alatt a két kutya 200 000 ft. Most tartunk 1. 771. 000 ft-nál, majd megcsináltatjuk a két kutya diszpláziaszűrését. Hozzáírunk a végösszeghez majd százezret és elmormolunk egy miatyánkot, hálánk jeléül a Jóistennek, hogy csak ennyibe került. (Egy diszplázia szűrés függ a kutya nagyságától, bódításban végzik és rendkívül széles spektrumon mozog az ár, 50 000 – 100 000 forint per kutya. Most a valaha tapasztalt legkedvezőbb árral számolunk. Sok helyen ezért a röntgengépet se indítják el)

A tenyésztéshez legalább egy tenyészszemlére el kell menni. Vegyük azt a szerencsés helyzetet, hogy házhoz jön a tenyésszemle, a bíró és a városban be tudom mutatni a kutyáinkat. Mázlink van, nem kell utazni, szállást foglalni, csak lesétálunk. Előtte persze fürdés és kozmetika, de mondjuk ezt most megcsináljuk cca 8 óra alatt otthon, kifizetünk 20 000 ft-ot és mivel a kutyák szépek, szűréseik megfelelőek, tenyészthető minősítést kapnak. Halleluja, megúsztuk!

1 891 000 ft – és még nem voltunk kiállításon, senki sem látta rajtunk kívül a kutyát. Ezt nem akarom beleszámolni, mert akkor sosem lesz vége és én kapok gutaütést. Épp elég nekem, hogy a könyvelőangyalunk lekönyveli és ki tudja mutatni… Mármint számokban. A győzelem érzetéhez már kijött hozzánk kiállításra, fotózkodott a kutyákkal és izgult a ring szélén, majd együtt ugrált velünk a győzelem örömében.

Már majdnem ott vagyunk a fedeztetés kapujában, van kennelnevünk, az FCI elismert, csatlakoztunk a MEOESZ-hez és a fajtaklubhoz is, kiolvastuk a tenyésztési szabályzatot, a két év alatt egy huszast elköltöttünk a tagságunkra is és a kennelnevünk kiváltása sem volt ingyenes. Közben brandet épít a kezdő tenyésztő, logót terveztet, weboldalt épít, facebook oldalt szerkeszt és jelen van. Elérhető. Tegyük fel, hogy nagyon ügyes a tenyésztőnk és olcsón megússza, mert önmaga csinál mindent és vannak jó barátai, a költségei eddigre elérték a 2 100 000 forintot. (A mi logónkat egy nagyon jó barátom tervezte és mivel az ingyenmunkának továbbra sem vagyok híve, természetesen fizettünk is érte. )

Izgatottan várjuk a megfelelő pillanatot, így a szukánk progeszteron mérésre jár a dokihoz 3 naponta és az orvosi vizsgálat sem maradhat el. Legyen barátságos – extra akciós – alkalmanként 6000, harmincból megvagyunk.

Túlléptük a kettő milliót és szukánk szépen gömbölyödik. Röntgenszemünk nincs, megyünk a dokihoz – babaultrahangra. Mindenki mosolyog, István fizet és én hozzáadom: 2.150.000 ft. Kép is kell! István mosolyog az orvossal együtt, én meg repkedek a képemmel. Megszámoltuk a babákat, heten vannak. Kritikus szám, lehet, hogy nem kell császármetszés, majd, ha itt az idő döntünk róla.

Mire eljön a nap, túl vagyunk még egy ultrahangon és szerencsésen megúsztuk a császármetszést, mert a szukánk olyan ügyesen és könnyedén szült, mintha rutinja lenne, pedig még csak kétéves. Mindenki boldog, mind a hét kölyök egészséges és a kutyamamával együtt gondoskodunk a csapatról. Állandó felügyelet, váltott műszak, együtt lélegzünk a kutyacsaláddal. Szukánk jó anya, jut mindenkinek elegendő tej, nem kell az első pillanattól cumiztatni a kicsiket. Kutyamama többet eszik, kell neki az energia, legyen elég teje, ahogy a kicsik nőnek, kell a kölyök starter táp is, adjunk gyorsan egy ötvenest az egészhez és még az orvos is csak örömből jött ki megnézni a kicsiket.

Aztán jön a féreghajtás, oltások, chip, származási lapok ügyintézése, ha minden kölyökre számolunk 25 000 forintot, akkor nagyjából jók vagyunk és nem jött közbe semmi fertőzés vagy bármi egyéb navalya. Ez összesen 175 000 forint, így 2.375.000 forintnál tartunk.

Most tartunk ott, hogy ez az alap. Ez az, ami minimum kell a kutyáknak. Nem számoltunk se kutyajátékot, se egy pihe-puha takarót, se vet-bed-et, se kennelsort, se egy jutalomfalatot, de még én sem kaptam egy jó kis kefét sem. Most csukd be a szemed és képzeld el, ebből mennyi lehet nálunk. Szorozd meg kettővel. Ennyi. Nem számoltunk a kiállítások költségével, a nevezési díjakkal, az utazásokkal, a szállással, üzemanyagköltséggel, a hálánkkal a kutyaszittereinknek, akik nélkül mi semmire se mennénk. Nem jártunk kutyakozmetikában és a pudliképzőben sem, pedig mindkettőt imádjuk mi is és a kutyák is.

Simon Szépe Kata és Danila Prince of Russia egy kimerítő játékparty után

Szóval van hét kölyökkutyánk és megpróbáljuk ugyanannyiért eladni őket – a szülőknek ugye semmi championátusuk nincs, csak a tenyészszemlén mutattuk be őket, szóval alapáron 250 000 ft. Ebből bejön 1.750.000 ft. Juhéj! Csap a levegőbe a férjem és néz rám morcosan, veszteségesek vagyunk. És az öröm? – nézek rá nagy szemekkel… Ja! akkor rendben van.

Na nem kell minket sajnálni, veszteséges a buli a számokban, de hosszútávon gondolkozunk és a fajta megőrzése, jobbá tétele a célunk, nem az azonnali pénzszerzés. Gyönyörű kutyáink vannak és ez önmaga is öröm, miközben a kiállításokon barátokkal találkozunk, drukkolunk egymásnak, szóval közösségi esemény. Viccesen szoktuk egymásnak mondani, a kutyakiállítás az, ahol nagyon sok pénzért találkozol a barátaiddal.

De most akkor hol spórol a szaporító?

Mitől olyan nagy biznisz ez annak, aki ötvenezerért árul kiskutyát?

Ha nincs benne küldetéstudat – rengeteget lehet spórolni. Először is… minek a törzskönyves kutya? Csak viszi a pénzt! Vesz két fajtajellegű kutyát egy másik szaporítótól. Már a kezdet kezdetén se tudja mi lesz belőle, de legalább úgy néz ki. (A vevő nem érdekli, úgy néz ki, eladható. Úgysem lehet utolérni, mint azt a bizonyos sánta kutyát, így nem foglalkozik vele.) Szóval kinéz a “jófogáson” két ötvenezres valamit és megveszi. Mivel kettőt vesz még alkuszik is rá, a másik szaporítónál ez az utolsó kettő, eladja. Ő többet nem vesz kutyát, míg ezt a kettőt ki nem szipolyozza és nem szült eleget. A tenyésztő alap költségeihez képest spórolt legalább 400 000 forintot és a jó ég tudja mit is vett valójában, talán bernáthegyi – moszkvai őrkutya mixet, de neki mindegy, úgyis annak adja el a kölyköt, ami épp népszerűbb(!), s ezzel mindkét fajtának árt. Aztán orvos nem nagyon kell, néha (!) talán tol egy féreghajtást, évenkénti ismétlőoltás biztosan nincs és prémiumtápra, egészségügyi szűrésre sincs szükség. Lehet kapni 1290 forintért 20 kiló “tápot”, nem, meg sem akarom nézni mi lehet benne. A kutya csontsovány – vagy épp elhízott a tésztától – de mindegy az első tüzelésnél befedezik. Születnek kölykök, akár tíz is és megy a “piacra”. Hol vehetsz ilyen kutyát? Vásárokban csomagtartóból. Jófogáson. Egyéb aukciós oldalakon.

Te jó ég! Akkor most mit tegyek?

Mindenek előtt gondolkozz! Mi fér bele az értékrendedbe? Melyik program részese akarsz lenni? Akarod-e vállalni a kockázatot, hogy egy ismeretlen eredetű, esetleg beteg kutyát viszel haza? Szerelmese vagy a fajtának vagy inkább azért szeretnél ilyet (bármilyen fajta behelyettesíthető), mert éppen most az a “menő”?

#saveourbreeds

Nincs pénzem arra, hogy tenyésztőtől vegyek kutyát…

Mindannyian tudjuk, hogy a mai magyar átlagembernek 300 000 ft rengeteg pénz, de korántsem kötelező vásárolni. Egyszerűen el kell döntenünk, hogy mit szeretnénk. Szeretnél olcsóbban kutyát, de nem fordulnál szaporítóhoz? Keresd meg a menhelyeket és fogadj örökbe! Bőséges a választék fajtajellegű kutyusokból, sőt (!) nemegyszer törzskönyves kutyát is talál az ember. Azt viszont láthatod, ha jól akarod tartani, akkor egy ilyen “nagykutya” nem olcsó, így mindenképp szükséged lesz egy komoly havi keretre vagy válassz inkább kisebb testű kutyust, amelyik bizosan kisebb keretet igényel. Ha azt a keretet, amit egy szentbernáthegyi havonta igényel, mától félreteszed, egy év múlva lehet egy egészséges szülőktől származó törzskönyves kutyád! Ugye milyen fantasztikus?

Hogyan vegyek kiskutyát?

Azt már tudjuk mi a különbség a tenyésztő és a szaporító közt. Szerintem nagyon fontos, hogy törzskönyv nélküli kutyáért egyszerűen ne adj pénzt! Ha pénzt adsz a kutyáért, lehetnek és legyenek is (!) elvárásaid! Legyen annak a kutyának chipje, törzskönyve és megkezdett oltási programja. Ne hagyd magad megvezetni, az oltási könyv és a törzskönyv két külön dokumentum, sosem ugyanaz!


Apropó! Oltási program. Az oltási program a kiskutya hathetes korában kezdődik és az oltások közt minimum kettő hétnek el kell telnie. Az oltási programot az állatorvos határozza meg, de íme egy alap sorrend, hogy legyen miről gondolkozni:

  • 6-7 hetesen: Parvo vírus elleni monovalens (egy betegség legyengített kórokozóját tartalmazó) vakcina
  • 8-9 hetesen: Parvo vírus elleni monovalens vakcina ismétlése
  • 10-11 hetesen: Kombinált vakcina (Parvo, Szopornyica, Kennel-köhögés, Leptospirózis, Rubarth-kór vagy Fertőző májgyulladás)
  • 12-13 hetesen: Kombinált vakcina ismétlése
  • 3 hónaposan: Veszettség elleni vakcina(kötelező)
  • 9-10 hónaposan: Veszettség elleni vakcina(kötelező)

Jusson eszedbe, amikor öt (!) hetes kiskutyát kínálnak, hogy hozd el – hol tart az alap immunizálása! Tenyésztő pedig nem ad el neked öthetes kiskutyát…

Beszélgess, beszélgess és beszélgess! Ismerj meg tenyésztőket és beszélgess velük. Már ebből a cikkből is sok információd van, ami alapján elindulhat egy értelmes beszélgetés. A tenyésztő is ember, akinek sok munkája, pénze és szíve-lelke “fekszik” a kennelben. Beszélj vele tisztelettel, tiszteld a munkáját! Hidd el, ő is tiszteli a munkád és azt, hogy törzskönyves, fajtatiszta kutyát szeretnél vásárolni és ezzel támogatod, hogy a fajta (ami ne feledd, az ő szerelme) továbbra is fennmaradjon!

Olvasd a weboldalukat, keress rájuk a közösségi oldalakon és beszélgess! A többit pedig? Bízz a megérzéseidben és figyelj a válaszokra! Használd a közösségi oldalak kereső funkcióit és keress rá a választott tenyésztőd megnyilvánulásaira, hozzászólásaira, posztjaira! Ne csak a saját oldalán, hanem fajtaspecifikus csoportokban, oldalakon is! Nem ördögtől való rákérdezni a kiskutya árára, de ne ezzel indíts. Tudd meg, mire kérsz árat! Kérdezz a szülőkre, eredményekre és nem utolsó sorban az egészségügyi szűrések – Szentbernáthegyi esetén a diszplázia – meglétére és eredményére! Ha nem értesz valamit, ne légy rest és kérdezz! Tudod… már mondtam. Nincs buta kérdés!

Őszintén kívánjuk mindenkinek, hogy legyen boldog egy ilyen társsal, mint a Szentbernáthegyi, válasszon olyan fajtát, ami a legjobban illik a stílusához, egyéniségéhez!

Simon Szépe Kata – bébiként