Milyen kutyát vegyek?

Ez egy rendkívül nehéz és bonyolult kérdés, s ha minket kérdezel, a legegyszerűbben így válaszolunk rá:

Fajtatisztát.

Azt gondolom, hogy az olvasóink 95%-át most elvesztettük és be is csukják az oldalt, na ez is egy nagyképű tenyésztő! Ha a kanapéról véded az állatokat, kérlek ne is olvass tovább, neked felesleges, elég a gyorstalpaló tanfolyam, lásd fentebb.

De Te, drága Gazdi, olvass tovább, mert ez egy őszinte írás, még akkor is, ha sokszor nagyon fájni fog.

De valóban igazunk van?

Ma, Magyarországon, a becslések szerint 3 millió kutya él, a nagyon optimisták szerint „csak” kétmillió. Mit jelent ez? Statisztikailag minden családban lakik egy kutya. Kicsi vagy nagy, szőrös vagy meztelen, udvaron vagy kanapén. Neked még nincs kutyád? Akkor hol lehet?

Végy egy mély lélegzetet, jelenleg 15 kutyánk van, így 14 családot vállalunk. Elég sok tenyésztő barátunk van, ők is vállalnak bőven, de még mindig nem elegen, így a mehhelyi és a gyepmesteri telepeken szomorkodó kutyákat is bele kell számolnunk.

Évente, a MEOESZ, amely az FCI által elismert törzskönyvet kiadhat, kb 15.000 törzskönyvet ad ki. Statisztikázunk, így számoljunk 10 örömteli évvel minden kutyánál. A kistestűek felfelé húzzák kicsit a statisztikát, a nagytestűek – hatalmas bánatunkra, de – lefelé. Mindenki családban él, jó egészségnek örvend (benne vannak persze a tenyészetekben élő kutyák is, hiszen, mint már mondtuk sokszor, a tenyésztő is ember, mi is családnak számítunk), ők a 150.000 törzskönyves, azaz fajtatiszta kutya.

Kétmillió kontra százötvenezer

Ez leírva is hatalmas szám, még akkor is, ha ez egy optimista becslés. Miért csak becsüljük a számot? Mert nyilvántartás, szigorú szabályozás lényegében a fajtatiszta kutyákra vonatkozik, azok követhetőek a rendszerben. Ugyanis mindegyik chippel ellátott, biztosan regisztrált és rendszeres orvosi felügyelet alatt is áll. Chip nélkül nincs törzskönyv és hivatalosan értékesíteni – gazdát váltani – sem lehet.

A fajtajellegű keverék kutyákra, létrehozóikra és gazdáikra, ez a precizitás nem mondható el.

Igen, tudjuk, a te kutyád mentett és van chipje, meg orvoshoz is mész oltatni és akkor is, ha nagyon kell. De hidd el nekünk, ezt nagyon sokan nem így csinálják.

A kutya, mint faj, hazai populációjának, a nagyon optimisták szerint 7,5%-a (a realitás ennek majdnem a fele, 4-6%) törzskönyves, FCI által elismert tenyészetből származik, azaz fajtatiszta. Tehát, ha kimész a futtatóra, keresni kell a törzskönyves kutyákat, ugyanakkor ha szeretsz kutyakiállításra járni (gyere, mert mi ott vagyunk, és sok-sok tenyésztő társunk is ott van és végre) meg lehet nézni együtt, a rengeteg, gyönyörű, fajtatiszta kutyát!

Tedd a szívedre a kezed. Hány olyan emberrel találkoztál már, aki pénzt adott egy törzskönyves kutyáért?! Mi sokat ismerünk, de sajnos nem ez a jellemző ma, Magyarországon.

Szóval van ez a 150.000 kutya, szemben az 1 850 000 fajtejellegű vagy sétatéri keverék kutyával és egyesek szerint az a balek, aki fajtatiszta kutyát vásárol. Balek? Ő legalább tudja mit vett. Míg a közel kétmillió gazdájának valójában fogalma sincs.

De hogyan lesz évente legalább 185000 keverék kutya?

Ha tíz kicsi indiánnal számolunk minden almot, akkor 18 500 szuka kutya tulajdonos hitt ebben az évben is azoknak, akik azt állítják – a kutyának egyszer legalább szülnie kell!

Erre persze minden állatszerető-állatvédő, felelős állattartó és tenyésztő is egyszerre horkan fel, hiszen ez nem is igaz és ha mégis valaki így gondolja ennyien biztos nincsenek!

Nem bizony. Egyáltalán nem igaz, hogy a szukának mindenképpen szülnie kell és manapság egyre több keverék kutyát ivartalanítanak is. Az ivartalanítással rengeteg későbbi betegséget meg lehet előzni és mivel most nem tenyészkutyákról beszélünk – rengeteg álmatlan éjszakától is megmenti a gazdit. (Aki ezt nem hiszi, sátrazhat a kertünkben, mikor a szukák tüzelnek és Ryan tudja, hogy „itt az idő”. Élő ember nem bírja ki mellette egész éjjel. Csak mondja, mondja és nyüszíti, közben a hatalmas mancsával próbál becserkészni mindent és mindenkit. S mikor a napfelkeltét várva azt reméled vége, nos tévedsz. Nincs vége. Várunk szeretettel!)

De az én kutyám fajtatiszta, csak nincs törzskönyve!

Nos Gazdi, a te kutyád nem fajtatiszta, hanem egy fajtajellegű keverék. Kérlek, ne mondd, hogy láttad a szülőket és mind egyforma. Nyisd ki a szemed és ne csak nézz, hanem láss is!

Vannak nagyon jól sikerült fajtajellegű keverékek, amik általában abból adódnak, hogy két hasonló kutyát összeraknak. Ez viszont veszélyes játék. Nem ismered a leendő szülők hátterét, laikusként egy moszkvai őrkutyát vagy ennek keverékét (!) könnyedén össze lehet (és rendszerint össze is szokták) keverni a szentbernáthegyi fajtával vagy fajtajellegű keverékkel. Nagyon hasonlítanak – de két külön fajta. Különböző feladatra tenyésztették ki őket és mindkét tenyésztő (legyen az bármely szívünknek kedves Moszkvai Őrkutya vagy Szentbernáthegyi tenyésztő) a saját fajtáját szeretné megőrizni az utókornak.

Szóval nem tudhatod, hogy a megtekintett szülők ugyanahoz a fajtához tartoznak-e és azt sem, hogy milyen rokoni kapcsolatban állnak egymással. Csak látsz nagyon hasonló kutyákat és abban sem lehetsz biztos, hogy a bemutatott egyed az Apuka.

Tudod, ma neked van fajtatiszta bernáthegyid, holnapután az unokád is azt szeretne, mert a nagyiéknak is az volt. Legyen neki! Legyen olyan, mint a „nagykönyvben” meg van írva. Ezt szeretnék a tenyésztők.

S hol az a nagy könyv? Az FCI oldalán minden egyes fajta leírását megtalálod. Ilyennek kell lennie a Szentbernáthegyinek.

Fajtajellegű keverék?!

Vannak azok az emberek, akik azért csinálnak almot, mert te, kedves leendő gazdi, a papír nem számít alapon – megveszed. Pénzt adsz egy tisztázatlan eredetű kutyáért – mert olcsóbb és nem a papír miatt fogod szeretni.

Simán lehet, hogy mázlid van. Ez a kutya egészséges, kicsit ugyan kisebb, de legalább nem vak és a többi úgyis csak valami „túltenyésztett” kutya és drága is, meg egyébként se volt belőle kék. Ha pedig nincs szerencséd, jön a feketeleves. Megszeretted, imádod és azon kívül, hogy a fizetésed az állatorvosnál hagyod, még szenved is. Nem csak te, a kutya is.

Sosem fogom elfelejteni a családot, akik öt év alatt – öt bernáthegyit vettek. Az egyiküket félévesen muszáj volt elaltatni, annyira beteg volt. Át tudod érezni ezt a fájdalmat? Hat hónapos, még kölyök és akkora, mint egy labrador, ugyanakkor nem bír talpon maradni a fájdalomtól. Esélye sem volt egy jobb életre, fájó szívvel, de a család átengedte a szivárványhídon.

Megmentettél egy életet, mert onnan elhoztad? Valóban így lenne?

Az a helyzet, hogy igazad van. Azt az egyedet megmentetted és a többi testvérét, valamint a következő almokat indítottad el a lejtőn és adtál még több munkát az állatmenhelyeknek. Sajnos a legtöbb, így született kiskutya, jobb esetben egy hozzád hasonlóan becsapott gazdinál vagy menhelyen végzi, de a többségük a kölyökkort sem éri meg.

Ne már! Ez felháborító! Csak hazahoztam egy kölyköt, ne én legyek már a felelőtlen!

Fájó pont, de ki kell mondani. Amikor elképzelsz egy gyönyörű fajtatiszta Beethoven-t és megelégszel egy Bétóvennel, akkor az ugyanaz? Hangzásra hasonlít, de nem ugyanaz.

A menhelyek sehol sem a törzskönyves, fajtatiszta kutyákkal vannak tele, hanem a házi (Mici néninél összeragadtak a kutyák és most ez lett) és az ipari (üzletszerű, fajtajellegű kutya) szaporítás miatt született ebekkel.

Amikor úgy döntesz, hogy jó lesz a törzsköny nélküli kiskutya, hisz’ úgysem akarsz semmi mást, csak „hobbira”, akkor azonnal aláírod sok-sok kiskutya és a szülőanyja halálos ítéletét.

Durva. Bőgünk. Nem igaz!!!

De igaz. Arra biztatod ezt az embert, hogy csináljon belőle még, hiszen most is el tudta adni! Most is pénz lett belőle! Igaz, hogy jól megzsarolt érzelmileg, mert elhoztad a kiskutyát miközben férgektől duzzadt a hasa és ugráltak a hátán a bolhák. Épp megmentettél egy életet, miközben emberünk (igazi söpredék), már fedezi is be a szukát újra, s két hónap múlva megszületik 10 „mentendő” apróság.

Tudod, ha nem veszed meg, az a kiskutya meghal. És itt az érzelmi csapda. Fáj a szíved, sírsz, toporzékolsz, mentsük meg! Pedig, ha most meghal, talán nincs következő alom, mert nem tudta eladni a kutyákat.

Minden nap imádkozunk. Édes Istenem, add, hogy ne csináljanak még egy részt a Beethoven sorozatból! Add, hogy egyetlen celeb, influenszer, filmsztár, népszerű híradós, énekes, táncos SE vegyen a mi fajtánkból!

Add, hogy legyen erőnk és kitartásunk százszor és még ezerszer elmondani az embereknek, mire figyeljenek és megváltoztassuk az emberek hozzáállását!

Add, hogy tegyük a dolgunk és felelős gazdik keressenek minket!

Ha ugyanis egy fajta népszerűséget szerez, gombamód megjelenik az otthon készült változatok garmadája, és az üzletszerű szaporítók biznisze.

Egészen addig, míg te, kedves Gazdi, nem vállalsz felelősséget és beéred a fajtajellegű keverék kutyával a fajtatiszta helyett.

Oké, a fajtatiszta kutyával többet járunk orvoshoz!

Betegesebbek lennének a fajtatiszta kutyák? Nem valószínű, csak sokkal jobban figyelünk rájuk. Épp ma beszélgettem egy csodás gazdival, akinél Zoé kutyánk testvére lakik, hogy nagyon hullik a szőre. Nyár eleje van. Hullik. Szokott. De egyszerűen olyan soknak tűnik!!! És már vinnéd is az orvoshoz.

Az összes nyilvántartás, statisztika – a regisztrált kutyákból származik. A tenyésztők tartják a kapcsolatot a gazdikkal, figyelik a kutyák fejlődését és követik a sorsát.

Aki megvesz egy fajtatiszta kutyát és a kutya „nem úgy néz, ahogy szokott”, már rohan is az orvoshoz. Tedd csak fel a kezed, rólad pont tudom, hogy elolvasod ezt is, és bólogatsz. Igaz?

Ha lehetetlen élethelyzetbe kerül a gazdi, a fajtatiszta kutya akkor sem kerül a menhelyre. Ha mégis, egy napnál többet nem tölt ott.

Minden fajtatiszta kutya chippel (egyedi azonosítóval) rendelkezik, és nem a gazdi „csippeli be”, nem az ő feladata, hanem, mint már írtam, a törzskönyvezés feltétele.

De azt hallottam, hogy a fajtatiszta kutyák túltenyésztettek!

Na Drága Gazdi, ez szép mondat volt – elemezzük. Az, hogy „túltenyésztés”, mint fogalom, számunkra értelmezhetetlen.

A tenyésztés azt jelenti, hogy a fajtatiszta egyedek közül a tenyésztő azon egyedeket válogatja ki, amelyek típusban, várható genetikában illenek egymáshoz és azt reméli, hogy az utódok (legalább egy része, mert ez nem matek, hanem biológia) közelebb kerülnek az FCI fajtastandard tökéletességéhez. A tenyésztő állandóan nézeget. Tudja, hogy kinél milyen kutya van és a facebookon állandóan kérdezgeti az új gazdikat, hogy honnan van a jövevény. Miért? Mert figyel. Figyeli, hogy az adott kölyök, hogy hozza a standard leírás tökéletességét, milyen tulajdonságokat adtak át a szülők, érdemes-e a saját valamelyik kutyáját befedezni a másik tenyésztő kanjával.

A tenyésztés egy nagyon kemény munka és legtöbbünknek igazán költséges hobbi. A főállásunk más – és a félretett pénzünkből többször veszünk kutyát, mint külföldi, családi nyaralást.

Akkor most mégis mit vegyek?

Ha ránk hallgatsz, amit akarsz. Szó szerint. De légy tisztában a kockázatokkal és ne adj egy fillért sem hasonmás, olyan, mintha francia bulldog lenne, csak különleges a színe vagy „extra mini yorkshire terrierért! Előbbinek nagyon komoly színgenetikája van, és az igazi tenyésztők piszkosul jól értenek hozzá és nem véletlenül nincsenek „különleges” színek, utóbbiból meg nincs mini. Az üzletszerű szaporítók találták ki a „miniyorki” kifejezést, hogy a nagyon nem sikerült, beteg, méreten aluli kiskutyáikat hiszékeny embereknek – olcsón – eladják.

Persze fajtejellegű bernáthegyiért sem érdemes pénzt adni, ugyanis zsákbamacskát veszel. A galád, üzletszerűen szaporító emberek vagy épp a „házilag összedobjuk a két kutyát, majd lesz pénz belőle” szaporítók mindig azt adnak el neked, amit kérsz. Pontosan azt, amit kérsz. Ugyanaz a kiskutya ma bernáthegyi, holnap moszkvai őrkutya lesz a hirdetésben. Amire kereslet van.

És amíg kereslet van, bőséges kínálat is lesz.

Vegyél fajtatiszta kutyát, légy részese a tenyésztő programjának!

Válassz tenyésztőt és utána segít neked fajtatiszta kutyát választani. Ebben biztos lehetsz. És mivel a tenyésztő követi is a kutyusok sorsát, így érdemes olyat választani, aki szimpatikus. Menj el és nézd meg a kennelt! Hívd fel és beszélgess vele. Menj el egy kutyakiállításra is! Légy részese a programjának! Kérdezz! Annyiszor mondjuk, de most is igaz: nincs buta kérdés, csak hülye válasz.

Inkább hozok a menhelyről, az ingyen van!

Nos Gazdi, nincs ingyen. És ahogy írtam már, a fajtatiszta kutyákat nem ott találod. Lehet, hogy találsz fajtajellegűt, és őszintén kívánjuk, hogy az elvárásod szerinti cukormókus vagy házőrző legyen.

A menhelyen kemény feltételeknek kell megfelelni, kifizeted a kutyával járó költségeket és adományozol is némi pénzt. Ingyenkutya egyszerűen nincs.

Légy a mi Gazdink!

Kedves, drága felelős, állatbarát, kutyákért rajongó! Légy a mi gazdink! Csatlakozz a programunkhoz! Ez a mi és összes tenyésztő barátunk üzenete nektek.

Sikeres tenyésztőválasztást kívánunk!

Köszönjük szépen az együttműködést az összes tisztességes tenyésztőnek, az állatvédőknek, hogy velünk együtt dolgoznak a leendő gazdik és állatbarátok tájékoztatásán, fáradhatatlanul mondják el nap, mint nap az ivartalanítás fontosságát és azt, hogy kizárólag fajtatiszta, törzskönyves kutyáért adjanak pénzt az emberek és ne támogassák a házi és üzletszerű szaporítást, fajtajellegű kutya, macska megvásárlásával. Mindenkinek köszönjük, aki hozzánk hasonlóan, tenyészkutyái mellett otthont ad menhelyi menekültnek is.