A Szentbernáthegyi kutya

Milyen is a fajta? Erről lesz szó itt, Svájc nemzeti fajtájáról, a Szentbernáthegyiről

A Szentbernáthegyi története

A Szentbernáthegyi fajta története az Alpokban, a Szent Bernát Hágón (mely a tengerszint felett 2469 méter magasan fekszik) kezdődik, ahol a XI. században alapították a ma is ismert kolostort.

Menthoni Bernát báró, Aosta főesperese, aki maga is szerzetes volt, 1050 körül látta, hogy az utazók, a hágón át, szorongva érkeznek, mert a környékbeli fosztogatók folyamatos rettegésben tartották őket.

Ezért megalapította a Szt Miklós kolostort és menedékházat egyben. Rendtársaival élelmet és menedéket nyújtottak a vándoroknak, kutyák segítségével felkutatták és megmentették az eltévedt utasokat. A kolostort, egy 1125-ben kelt dokumentumban említik először.

Mintegy 500 évvel később…

Az 1600-as évek második felében, a szerzetesek, a környékbeli Alpesi masztiff kutyákból, amelyeket Valais-ban élő családok adományoztak nekik, kezdték el kitenyészteni maguknak, a Szentbernáthegyi kutyát, így valódi eredete tisztázatlan,viszont igazi munkakutya és az ősi alpesi masztiff leszármazottja.

A cél az volt, hogy őrkutyákat tenyésszenek ki a kolostor és a menedékház számára. A tenyésztés kezdeti éveiben kifejezetten keresték, hogy az épületek őrzése mellett mi lehet még a megfelelő munka számukra.

Volt idő, mikor a készítettek egy nyársforgató szerkezetet és a kutyák nem csak őrködtek, hanem elképesztő erejüket és kitartásukat használva, a hússütő nyársat is forgatták.

A feladatokra olyan kutyákat választottak ki, amelyek jól tűrték a hideget és a havat, erősek, hűségesek és értelmesek voltak.

A Szentbernáthegyi tenyésztés kezdete

A tenyésztés kezdeti éveiben, hamar kiderült, hogy kitűnő a szaglásuk, rendkívül erősek, jól tűrik a hideget és kitartóan haladnak át, akár a zord hóviharon is és megtalálják a havas hágón bajba jutott utazókat.

A Szentbernáthegyi kutyák párban jártak és ha segítségére szoruló embert találtak, akkor ez egyik vele maradt, testének melegével melegen tartotta, miközben a másik segítséget hozott a kolostorból.

Egy 1707-ben keletkezett dokumentum szerint társként és leginkább mentőkutyaként használták, aki segített megtalálni a hóban és ködben eltévedt utazókat.

A bernáthegyi kutya mint a lavinák által betemetettek megmentője szerezte hírnevét.

A képet a Világutazó készítette.

A szájhagyomány szerint a legbátrabb bernáthegyi kutyát Barrynek hívták.

Az 1800-as évek elején élt és negyven ember életét mentette meg.

A leghíresebb mentése egy kisfiúhoz kötődik, aki egy veszélyes, jeges sziklarészen tűnt el. Barrynek azonban sikerült megközelítenie és újraélesztenie a fiút, majd melegen tartania, míg a segítségre vártak.

A segítség a jégfalon nem tudott áthatolni, így Barry engedte a kisfiúnak, hogy a hátára másszon és vele együtt óvatosan leereszkedett a hegyről.

A menedékház napjainkban

A menedékházban ma is 10-20 bernáthegyit tartanak mentőkutyaként. De sokkal fontosabb feladatuk a fajta népszerűsítése Barryland-en.

Hagyomány szerint, a menedékházban mindig van egy Barry nevű kutya. Igazán szívmelengető megemlékezés ez, a méltán híres mentőkutyáról.

Vajon mentőkutya még a bernáthegyi?

Mentőkutyás specialista barátaink tesztelték egyik kiskutyánkat, Dudut.

A lány lefeküdt a földre és nem mozdult. Dudu odament hozzá és addig böködte az orrával, míg meg nem mozdult, majd mellette maradt.

Mikor a lány felkelt, örültek egymásnak és ment tovább az élet, de Dudu jobban figyelt. A következő alkalommal már azonnal ott termett segíteni. Valahol van benne egy kis Barry, nem igaz?

A Barryland weboldalán bepillantást nyerhettek ide. Bakancslistás, ugye?

Hordót a kutya nyakába!

A hordó-mítoszt Edwin Landseer-nek köszönhetjük, aki 1819-ben látogatta meg Svájcot. Landseer, abban az időben népszerű festő volt, állatos képei ma is nagyon tetszetősek.

Senki sem tudja biztosan, de talán egy brandyt gyártó cég reklámozásaként találta ki és tette a hordót a nyakába a festményen, így ábrázolva a bajbajutottakon segítő kutyát.

A kép annyira megtetszett a közönségnek, hogy ma már a Szentbernáthegyi kutya elképzelhetetlen hordó nélkül.

Akkoriban azt pletykálták Landseerről, hogy egyszerre két kézzel is tudott festeni, például egy ló fejét jobbra és ugyanakkor balra a másik kezével a farkát. Közismert volt róla, ha elkapta az ihlet, akkor rendkívül gyors tempóban alkotott.

A Szentbernáthegyi fajta első leírása, Svájc nemzeti fajtája

1867-ben, Heinrich Schumacher from Holligen volt, aki először lejegyezte a fajta sajátosságait. 1884-ben kezdték regisztrálni a fajta egyedeit, a „SchweizerischesHundestammbuch” (SHSB) könyvben, mely a Szentbernáthegyi fajta hivatalos törzskönyve.

Az első Szentbernáthegyi kutya a sorban,  St. Bernard „Leon” volt és még 28 regisztráció követte. 1884 március 15-én megalapították az első Szentbernáthegyi klubot Bázelben, Svájcban.

A nemzetközi kynologiai kongresszus (International Canine Congress) 1887. június 2-án hivatalosan is elfogadta a Szentbernáthegyi fajtát, nemzetközileg is elismert fajtasztenderd és tenyésztési szabályzati előírásokkal.

Azóta a Szentbernáthegyi elismert svájci nemzeti kutyafajta.

Napjaink Bernáthegyije

Természetesen a fajta leírása azóta többször módosult, a ma is érvényes változat, 2016.06.03 keltezésű és az FCI (Fédération Cynologique Internationale) weboldalán mindig elérhető.

Az FCI (nemzetközi kynológiai szervezet) besorolása szerint a II-es fajtacsoportba, a molosszerek szekciójába és ezen belül a hegyikutyák típusába tartozik.

Ebben a rendszerben a Szentbernáthegyi fajta az FCI 61-es számot kapta.

Rövid vagy hosszú szőrű?

A Szentbernáthegyi fajta kétféle lehet: rövid szőrű vagy hosszú szőrű.

Érdekesség, hogy eredetileg rövid szőrű kutya volt, későbbi tenyésztési munka eredménye a ma olyan népszerű hosszúszőrű változat.

A lényeg az erő!

Mindkettőre viszont egyaránt jellemző, hogy nagyméretű, erős, izmos megjelenésű, kiegyensúlyozott kutyák, jellemzően erőteljes, impozáns, kifejező fejjel, jól látható szemöldökkel és stoppal.

STOP!

Tedd a kezed az orrnyergedre, egészen fel, ahol a homlokod és az orrod összetalálkozik. Ez a stop.

A bernáthegyi jelleme, markáns, erős felépítése

Természete alapvetően barátságos, ugyanakkor éber jellem.

A koponyája erős, széles, kissé lekerekített. Ha a kutya figyel, akkor a füleit kissé megemeli és a koponyával egyenes vonalat képez, miközben a fülek az arckoponyához simulnak. A homlokán induló meredek barázda teszi kifejezőbbé a fejet. Homlokbőre a szemek fölött enyhe ráncokat képez. Amikor a kutya figyel, akkor ezek a ráncok kevésbé feltűnőek, máskor jól megfigyelhetőek.

Orra nagy és fekete, mélyen ülő szemei közepes nagyságúak és sötétbarnák. Az alsó szemhéjak nem záródnak tökéletesen, de a túl nyitott szem nem kívánatos. A fangja (ez a rész a stoptól az orráig tart) egyenletes szélességű, egyenes. A jól fejlett ajkak fekete pigmentáltak és ívesen hajolnak rá az alsó állkapocsra. Az alsó és felső állkapocs is erős és széles. Fülei közepesen nagyok, hajlékonyak és lekerekített háromszög alakúak. Általában lógatva, a fejére simulva hordja őket. Nyaka izmos és a mai sztenderd szerint kissé hosszú.

A bernáthegyi háta nem túl széles, és egészen a lágyékáig vízszintes, majd onnan enyhén lejteni kezd a far felé.

A marja hangsúlyos.

Farka hosszú, vaskos és erős. Általában lógatva tartja.

A szépen ívelt mellkas a könyökig ér és nem eshet be alá.

Hasa enyhén ívelt, felhúzott. Lejtős válla igen izmos.

Mellső végtagjai egyenesek és erősek. A csánkja mérsékelten szögletes.

Mancsai szélesek, az ujjak majdnem zártak.

Érdekesség a rövid szőrűekről

A rövidszőrű kutyák szőre testhez simuló, kissé érdes tapintású, de nem durva. Kifejezetten dús aljszőrzet jellemzi. Ez szinte nem is látszik rajta elsőre, de amikor egy fürdés után szárításra kerül a sor, akkor megtapasztalható mennyi vizet képesmegtartani.

És mindegyikről

Teljes testét és a farkát is vastag szőrzet borítja. Két rétegű bundája megvédi a hidegben és melegben egyaránt.

Melegben viszont gondoskodni kell a folyamatos friss víz pótlásáról és az árnyékos, hűvös pihenőhelyről.

Mégiscsak a hegyekből érkezett, ahol sosincs 35 fok – árnyékban.

A hosszú szőrűek látványos bundája

A hosszú szőrű egyedek szőrzete közepesen hosszú, egyenes vagy hullámos, ám sohasem göndör és sűrű aljszőrzet jellemzi.

A farok szőrzete dús, de nem lehet hullámos. A fej és a fülek szőre rövidebb és puhább.

A mellső lábak viszonylag kevésbé szőrösek elől, hátrafelé viszont a hosszabb szőrszálak, mint a tollak ékesítik azt.

Deréktájékon hosszabb és sűrűbb a szőr.

Szőrzetének színe elsődlegesen fehér és vörös foltok díszítik

A vörös számtalan árnyalata elfogadott és népszerű, megengedett a fekete árnyékolás is.

A kutya mellén, mancsán, orrán és homlokán fehér szőrzetnek kell lennie.

Kötelező továbbá a fehér farokvég és erősen kívánatos a nyakon körbefutó fehér gallér, valamint a szimmetrikus maszk is. (Maszk! A fejének arcorri részén látható sötétebb rajzolatot a kutya maszkjának nevezik.)

Mekkora egy bernáthegyi?

Marmagasságuk a kanoknál 70-90 cm közötti, míg a szukák kicsit kisebbek 65-80 cm. A kutya marja a nyakának és a hátának a találkozási pontja.

Maximális magasság tulajdonképp nincs náluk és egészen addig elfogadott, míg a kutya megjelenése kiegyensúlyozott, mozgása harmonikus és egészséges. (Mégis egy bernáthegyiről beszélünk, nem zsiráfról)

A legfontosabb, hogy a kutya egészséges legyen!

Az a híres bernáthegyi természet, amiért rajongásig szeretjük őket

Viselkedését tekintve intelligens, gyengéd és megbízható fajta. Hidegben érzi magát igazán jól. Nagy mérete miatt a tartása, étkeztetése biztos anyagi hátteret igényel.

Ez az eb jó természetű, barátságos, kiegyensúlyozott. Kimondottan érzékeny a haragos szavakra és az otthonban uralkodó légkörre. Ha hangosabban szólunk, azonnal ott terem és ránk dől, ezzel adva egy kis nyugtató energiát, amivel csillapítja a fülét bántó zajt és nyugtatja a zajongót.

Mai napság sokszor használják ezt a képességét különféle vészhelyzetek után, emberek megnyugtatására. Talán a leghíresebb páros Clearence és Donut, a greenfield-i rendőrkapitányság két szentbernáthegyi kutyája. Történeteik nyomonkövethetőek és mindig mosolyt csalnak olvasóik arcára.

Odaadó, kedves kutya és tényleg nem ugat sokat

 A családjával szemben odaadó, gyakran kimutatja szeretetét, és nem kedveli, ha valamiből kihagyják. Nem ugat sokat. Ha szükséges, megvédi gazdáját és annak otthonát, de nem ez az elsődleges feladata.

A felnőtt egyedek általában nyugodtak, de vannak mozgékonyabbak is, főként a rövid szőrű kutyák között.

A bernáthegyi jól kijön a gyerekekkel és a többi kutyával egyaránt. Általában a háziállatok sem jelentenek gondot a számára.

Más kutyákkal jól megfér, de azt nem tűri, hogy azok erőszakosan viselkedjenek vele. A becsületes szándékú idegenekkel szembeni magatartása a közöny és a barátságosság között változhat.

Neveljünk bernáthegyit!

A bernáthegyi eléggé engedelmes, és ha következetes, egyértelmű módon nevelik, hamar meg tudja tanulni a parancsokat.

Meglehetősen érzékeny a gazdája hanghordozására, a kemény hangvétel nem megfelelő módszer vele szemben.

A hosszú foglalkozásokat rosszul tűri, ezért csak akkor szabad parancsokat adni neki, amikor ez valóban szükséges.

Pihenés, mint a siker záloga

Épp ezért szoktuk őket kicsit pihentetni a kiállításon és elzárni a forgatag elől, mikor a ringbe készülünk. Ébredés után kicsit átmozgatjuk őket és utána már futhatunk is a körben – örömmel.

Már kicsi korától kezdve arra kell szoktatni, hogy ne rángassa a pórázt, mert ha felnő, túl nagy és erős lesz egy embernek, ráadásul ekkor már ezt a szokást is nagyon nehezen vetkőzi le.

Az összes többi masztiffhoz hasonlóan a bernáthegyire is igaz, hogy neveléséhez jól kell ismerni a kutyákat. Fejlődési időszakban ügyelni kell arra, hogy ne terheljék túl. A bernáthegyit szinte mindig családi kutyaként tartják.

A Bernáthegyi ma és a jövőben

Érdemes lehet nyomkövetési képzésben részesíteni, mert kitűnő a szaglása, és ezt a munkátszereti is csinálni. Nagy álmunk megtalálni a lehetőséget, hogy kutyáink használni tudják képességeiket és tudásukat lelkileg, érzelmileg vagy testileg sérült emberek közérzetének javításához.

„Az emberek nevetni fognak az álmaidon, aztán meg utálni fognak, amikor megvalósítod őket” Arnold Schwarzenegger

Források: