Mégis, hogy kerül a csizmá(s kandúr) az asztalra?! Hiszen ez egy kutyás oldal, tele Szentbernáthegyi kutyával! Ez a mi oldalunk!!!
Hát… ha egyszer beszélgetnek, ez is megeshet.
– Miaú.
– Na, ne hordd már fenn ennyire a fitos orrod! Mégiscsak én vagyok a Szent!
– Miaú.
– Mást nem is tudsz mondani? Nem mondom, hogy vaú, mert elinalsz! Játszani akarok!
– Miaú.
– Idegesítő egy pucér jószág vagy, hallod-e? Nudista vagy?
– Szfinx – sziszegte lesújtó tekintettel a macska.
– Nézd már! Leereszkedett közénk! Azt mondják a Kanadai szfinxről, hogy beszédes fajta…
– Miaú.
– Meg azt is, hogy intelligens…
– Miaú – fordít hátat a Szfinx.
– Ne csináld! Ma én vagyok itthon az egyetlen, akivel játszhatnál! Nézd! – kezd csóválni a Szentbernáthegyi és nedves orrával megpiszkálja a Szfinx fenekét.
– Miaúúú!
– Haladunk. Állítólag barátságos vagy. Hol van az a barátság? Kergetőzzünk!
– Miaú.
– Értem. Vaúúú!
Erre a Szfinx a lakásba iszkolt, a cicabútor tetejére, s talán sosem jött volna le onnan, ha a Gazdi meg nem érkezik. Itt a vége, fuss el te is véle!
S mibe kerül egy szfinx? A matek nagyjából ugyanaz, mint a Szentbernáthegyi fajtánál. Ha érdekel, kérdezd bátran és kedvesen Gabit.
Többet is megtudhatsz a linkre vagy a képre kattintva erről a macskáról 🙂