Szilvásvárad – délutáni séta

Mióta hazajöttünk azon gondolkozom, hogyan tudnám elmesélni azt az élményt, mikor a Szentbernáthegyi kutyáinkkal kimegyünk a városba.

Elmeséljem az embereket? Imádom ezeket a pillanatokat. Észrevesz, megböki a társát, azonnal keresi a telefonján a kis kameraikont és katt! Mintha csak lopott volna egy pillanatot. Ránézek, szemkontaktus, mosolygok, gyere közelebb. Jön és bezsebeli azt a végtelen és önzetlen szeretetfelhőt, ami körülvesz minket.

Balról jobbra: Aramis, Hédi, István, Berni, Léna, Freemont, Tündi, Matisa Norbert (Mecsekaljai Büki Ma-No kennel), Fire

Elmeséljem a babát? Akit megijesztett egy bruttó négy kilós kínai meztelenkutya és potyogó könnyekkel közelített Hédihez, kinek megnyugtató mozdulatlansága felszárította arcát? Pár perc múlva a baba boldogan fényképezkedett testvéreivel együtt a fotófal előtt Hédivel.

Ez a kínai meztelen kutya (www.kutya.hu). Társasági eb.

Meséljem el milyen érzés, mikor másnap a pincér visszaemlékszik micsoda látvány volt a sétányon az óriások vonulása?

Oly’ nehéz ez! Egyszerűen át kell élni! S addig? Marad ez a pár fotó, emlékül a nagy sétáról.

Mi ketten, Berni és István, kutyáinkkal a Szalajka-völgyben. Balról jobbra: Hédi, Aramis, Léna

Léna Istvánnal kicsit lemaradt, de a nagyok szemmel tartják mikor érkeznek.

Balról jobbra: Tündi, Freemont, Matisa Norbert (Mecsekaljai Büki Ma-No Kennel), Fire, Aramis, Berni, István, Léna és Hédike.

A fotókért köszönet Holló Mariann fotósnak.

Írta: Hernádi Bernadett

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük